A reneszánsz kastély alapjait valószinüleg még 1630 táján rakta le Zichy Pál, azonban csak 1659-ben fejezték be felépítését I. Zichy István gróf, amikor is az akkori királytól engedélyt kapott, hogy várat építhessen.
Az erődítmény típusú kastély épült fel, várfallal és négy négyzet alakú sarokbástyával, bezárva egy szabályos négyzet alakú díszudvart. A várfalak mellett gazdasági épületek sorakoztak. Az udvar közepén egy emeletes palotaépület állt.
1764-ben árvíz rongálta meg, későbbiekben pedig tüzvész. 1776-ben át alakították az épületet, barokk stílusra formálva.
V. Zichy István, a nemzetség csicsói ágának megalapítója úgy határozott, hogy itt telepszik le. Az épületet 19. század elején klasszicista stílusban alakította át. Fiával VII. Zichy Istvánnal a nemzetségnek ezen ága kihalt, s az ő leánya, Teréz ment férjhez a kastély leghíresebb lakójához, gróf Waldenstein-Wartenberg Jánoshoz, ki a csallóközi ipari fejlesztés nagyon jelentős személyisége volt.
1855-ben a kestély vendége volt I. Ferenc József császár is.
A gróf második felesége Kálnoky Adél grófnő volt.
1992-ben a restiució keretein belül a kastély vissza került Kálnoky Alois mérnök tulajdonába, aki felújította s újra a család székhelyévé helyezte.
A községet több kisebb egyházi és világi emlék és emlékmü díszíti.
A r.k. templom mellett áll Nepomuki Szt. János barokk kőszobra, melyet a 18. század utolsó harmadában állított fel a Zichy család. A talpazatán nincs semmi felirat, dátum.
A r.k. templom kertjében található a rózsaszín márványból készült emlékmü, az I. világháború 23 itteni r.k. áldozatainak nevével. Komáromi Viktor komáromi kőfaragó munkássága.
A temetőben található az 1992-ben készült modern emlékmü, rajta az I. és II. világháború 128 csicsói áldozatának nevével. A Madonna bronz reliéf Nagy János ismert szobrász müve.
Slovenský
